A Marketing&Média novemberi számában olvashatunk egy cikket Videós lufi a Facebookon címmel, mely a hazai digitális piac helyzetét, a Facebooknak való kitettségét vizsgálja a nagy port kavart hír apropóján, miszerint a Facebook hosszú időn keresztül valótlan adatokat közölt a közösségi oldalon futó videók eléréséről.
A téma kapcsán a cikkben megszólalt Rácz Brigitta portfólió igazgatónk is.
Heszler Róbert cikke:
Videós lufi a Facebookon
Az Egyesült Államokban nagy port kavart, hogy a Facebook hosszú időn keresztül valótlan adatokat közölt a közösségi oldalon futó videók eléréséről. Visszavetheti-e ez a videós tartalmak előállítását?
Több szempontból sem túl megnyugtató a digitális médiapiac Facebooknak való kitettsége. Az egyik ilyen, hogy mindig kitalálnak valamit, ami lépéskényszerbe hozza a tartalom-előállítókat. Pont egy éve a Felfedező hírfolyammal sokkolták a piacot. Ez azt jelentette, hogy néhány országban a felhasználók hírfolyamában csak az ismerőseik bejegyzései jelentek meg, és csak egy külön almenüben tették hozzáférhetővé az oldalak posztjait. Azóta ezt a kísérletet lefújták, de év elején a hírfolyamuk alaposabb átalakítását lengették be, amiből szerencsére keveset lehetett érezni.
Emlékezetes volt az is, amikor néhány évvel ezelőtt a videós tartalmak felé nyitott a Facebook, nem titkoltan a YouTube babérjaira szerettek volna törni. Azonban ezt a videós nyitást elég furcsán valósították meg. Pár hete a Qubit.hu írta meg, hogy 2015 elejétől kezdve másfél éven át a Facebook valótlan adatokat közölt a videók eléréséről. A végeredmény tekintetében mindegy, hogy véletlenül vagy direkt, de jelentős eltérésről volt szó, ami a hirdetőket is érintette. A közösségi oldal azt állította, hogy 60-80%-kal közöltek magasabb megtekintési adatokat a valósnál. Azonban az ügy kirobbantói szerint ez igazából 150-900%-ot tett ki.
Ez a történet elsősorban a hirdetőket kellene, hogy elgondolkoztassa, különösen azokat, amelyek az elmúlt években hatalmas büdzséket vittek a Facebookhoz. Kovács Péter András, a CEMP Sales House értékesítési igazgatója úgy látja, hogy ezt a hírt a hazai online piac szereplői a saját előnyükre fordíthatják, hiszen szerinte nálunk ilyen nem fordulhatna elő. „A hirdetők a saját kódjukat is használhatják, így csekély a mérés hibaszázaléka”- teszi hozzá az értékesítési igazgató.
A Qubit egyébként felveti azt is, hogy mindez a videós tartalmak készítésének visszaesését is hozhatja. Az Egyesült Államokban ugyanis egyes médiavállalatok az elmúlt három évben jelentős erőforrásokat csoportosítottak át a szöveges tartalmak előállításáról a Facebookra szánt videók gyártására. Miután azonban ez nem bizonyult jó iránynak, újabban elkezdték leépíteni a videós stábokat.
Magyarországon a megkérdezett szakemberek szerint más a helyzet. Talán még szerencsénk is van, mert itthon nem igazán volt arra forrás, hogy a médiacégek komolyabb pénzeket öljenek kifejezetten a Facebookra készített videós tartalmakra. Kovács Péter András már csak ezért sem számít arra, hogy mindez bármilyen hatással lenne a hazai videós tartalmak gyártására.
„A videók lényegét tekintve mi nem változtatunk a koncepciónkon. Eddig is arra használtuk a Facebookra készített videókat, hogy igen magas megosztásszámot érjünk el; egy-egy jól sikerült film több ezer új követőt hozhat. Ez most is fontos, és még mindig működik” - tudtuk meg Rácz Brigittától, a Femina főszerkesztőjétől és portfólió igazgatójától. „A tapasztalataink szerint egyébként a Facebookra rövidebb, fél perc körüli videókat érdemes készíteni, mert hosszabbat nem néznek végig a felhasználók. Azaz alapvetően más jellegű tartalmak működnek jól, mint a közösségi oldalon kívüli videóknál.”
„A trend valós, a felhasználók egyre több tartalmat szeretnének mozgóképes formában fogyasztani” - állítja Bognár Bálint, a Centrál Médiacsoport Zrt. digitális üzletágának vezetője. A szakember szerint, miután a Facebook a videófogyasztás terén jelentősen le volt maradva a YouTube mögött, mesterséges eszközökhöz folyamodtak. Felülrangsorolták a közvetlenül hozzájuk feltöltött videók elérését, automata módon indították el a videókat a hírfolyamban, illetve már három másodperc után a videónézéssel kalkuláltak, miközben a YouTube esetén ehhez 30 másodperc kell.
„Ezzel nyomást gyakoroltak a tartalomgyártókra, akik úgy kezdtek el gyártani filmeket, hogy nem látták tisztán az üzleti modellt a videó mögött, de bevállalták a megemelkedett gyártási költségeket. Egy dolog látszódott: ha videót gyártasz, akkor emelkedik az elérésed a Facebookon, így a cikkeidre is nagyobb figyelem hárul. Előbb-utóbb ez a mesterséges lufi kipukkadásra volt ítélve”- mondja Bognár Bálint.
Mindebből azonban olyannyira nem következik, hogy a videós tartalmak gyártása háttérbe szorulna, hogy a Centrál Médiacsoportnál még erősítették is a házon belüli videós kompetenciát és tartalomgyártást.
Egységesítették a termékeikhez kapcsolódó YouTube-csatornákat, illetve megállapodtak a JWPlayer videólejátszó platformmal. Utóbbival olyan mozgóképes minőséget és mennyiséget tudnak nyújtani a hirdetőknek, mely valós alternatívát jelenthet a televíziós vagy akár a YouTube-megjelenéssel szemben. A hirdetők pedig megbízható tartalmak mellett tudnak megjelenni.
A cikk a Marketing&Média novemberi lapszámában jelent meg.