Az utóbbi időben az internetadótól volt hangos a média: bevezetik-e, lesz-e felső korlát, vagy visszavonják teljesen. A Femina Media ügyvezető igazgatója, Burányi Róbert is megosztja, mivel járna ez a kiadó számára.

Online médiakiadóként fontosnak tartjuk megvizsgálni, azon túl, hogy milyen terheket jelentene az új adócsomag a magánszemélyek és a vállalatok számára, milyen hatással lehet az internetezési szokások megváltozására vagy a versenyképességre.

A legfrissebb internetpenetrációs adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarország az EU-tagállamok között nem sereghajtó ugyan, de a mezőny második felében helyezkedik el mindössze 72,6%-os részesedéssel* az internetezők javára, míg közvetlen szomszédaink, Szlovákia, Csehország és Szlovénia is előttünk járnak e tekintetben.

Az elmúlt években alig néhány százalékkal emelkedett csak az internethasználók aránya itthon, mely tényezőhöz az is hozzájárul, hogy a tagállamok közül mindössze öt olyan ország van, ahol magasabb a 4-8 MB/s gyorsaságot szavatoló internetcsomagok átlagos havidíja mint nálunk, arról nem is beszélve, hogy a 45 eurós havidíjjal bőven a 35 eurós átlag fölött vagyunk.**

- Ha az internetpenetrációs adatok stagnálásához hozzászámoljuk a netadó lehetőségét és azt, hogy a telekom vállalatok - véleményem szerint a kormány határozott kommunikációjának ellenére is - kénytelenek lennének az adó terhét tovább hárítani a fogyasztókra és/vagy a tartalom szolgáltatókra, biztos vagyok benne, hogy a netezési kedv drasztikusan csökkenne. Nem beszélve arról, hogy a hazai tartalomgyártók is bezárhatnának, hiszen a forgalmi alapú előzetes becslésünk szerint esetünkben például az éves árbevételünk majdnem felét felemésztené az új adócsomag.

Szakmailag azt gondolom, hogy a netadó több szempontból is átgondolatlan formában került volna a parlament elé, hiszen abszolút nem vették számításba azt a tényezőt, hogy az internet ma már szerves része úgy a gazdasági életnek, mint az egészségügynek, az oktatásnak, az emberek közösségi életének vagy kommunikációjának.

Ha az eredeti elképzelések szerint a későbbiekben forgalom alapján vezetnék be, akkor az egyértelműen kihatna a mindennapi használatra, és komoly technológiai hátrányba kényszerítené a már említett területeket.

Ahogyan Laufer Tamás, az IVSZ - Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége - elnöke a hvg.hu-nak nyilatkozott, ahelyett, hogy a kormány arra koncentrálna, hogy évente legalább tízezer informatikai szakemberrel bővítse az állomány, ami évente 150-200 milliárd forintot adna hozzá a GDP-hez, arra fókuszál, hogy az előterjesztés szerint legfeljebb 25 milliárd forintnyi netadót szedjen be éves szinten - mondta el Burányi Róbert, a Femina Media ügyvezető igazgatója.

A törvényhozóknak egy ilyen adó kivetésénél azzal is számolniuk kell, hogy az internetalapú szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokat a csőd szélére sodorják, vagy arra kényszerítik, hogy külföldön folytassák tovább tevékenységüket.

Motivációtól függetlenül üdvözöljük a kormánynak azt a döntését, hogy visszavonta a tervezetet az idei évre, emellett bízunk benne, hogy a jövőre nézve is a feledés homályába merül ennek az adócsomagnak a lehetősége - tette hozzá Burányi Róbert.

*Forrás: Internetpenetráció az EU-tagállamokban, internetworldstat.com

**Forrás:A 4-8MB/s gyorsaságot szavatoló internetes csomagok átlagos havi díja az EU-tagállamokban, Van Dijk