Legfrissebb élelmiszeripari kutatásunkból kiderült, melyek a legkedveltebb hazai áruházláncok, illetve hol tájékozódnak és milyen szempontokat vesznek figyelembe olvasóink amikor bevásárolnak.

Kutatásunkban több mint ezer, túlnyomó részben 25-49 év közötti családos, budapesti, vagy városi lakosú nő vett részt, akiknek közel fele diplomás, háromnegyedük pedig gazdaságilag aktív, tehát affinis és fizetőképes célcsoportot alkotnak. Olvassa el ízelítőnket, ha pedig kíváncsi, melyik áruházláncban, mennyit költenek olvasóink és mik a döntő szempontok, illetve honnan tájékozódnak élelmiszervásárlás során, vegye fel velünk a kapcsolatot az ingyenes kutatási eredményekért!

Hol költik a legtöbb pénzt élelmiszerre olvasóink?

A kutatásban többek között azt is megvizsgáltuk, hol vásárolnak a legtöbbször olvasóink és kiderült, hogy leginkább a nagy áruházláncokat részesítik előnyben, a TOP5 legnépszerűbb lánc sorrendben pedig a következő: Tesco, Spar, Lidl, Penny és Auchan. A válaszadók elmondásuk szerint azért választják pont ezeket a márkákat, mert folyamatos akciókat biztosítanak, széles áruválasztékkal rendelkeznek, így mindent egy helyen találnak meg, emellett a kedvező ár-érték arány is a fent említett láncok mellett szól, de erős érv még a jó minőségi frissáru kínálat is.

A döntéshozatal és a fizetés is a nők asztala

Nem meglepő információ, hogy a nők intézik a bevásárlást: 50%-ban egyedül a nő vesz részt a folyamatban, de minden második családnál közös vásárlásról szó.
Azt is megvizsgáltuk, milyen arányú a készpénzforgalom, a kártyás, illetve utalvánnyal való fizetés és bár annak ellenére, hogy egyre inkább terjednek az elektronikus fizetési módok, olvasóink még mindig a készpénz alapú fizetést részesítik előnyben. Közel 80%-ban jellemzően készpénzzel fizetnek, 66%-ban általában kártyát nyújtanak a pénztárban és mindössze 30%-ban használnak étkezési utalványt. Arra is fény derült, hogy kinek a kártyáját használják többször: közel 55%-ban a nő sajátját, 15%-ban a közöst és mindössze 7%-ban a férfiét, 22% pedig nem tudná megmondani, mert annyira változó.

A kutatási eredmények mellett kíváncsiak voltuk egy olyan szakember meglátásaira is, akinek nagy tapasztalata van az élelmiszerszektor kampánytervezési területén. Ezúttal Héjjas Emese, a Vizeum Hungary senior digitális médiatervezője válaszolt kérdéseinkre, aki többek között a Ferrero, ezen belül is a Kinder termékek, Tic Tac, Raffaello és más pralinék számára tervez kampányokat. 

- Melyik médiatípust tartod a leghatékonyabbnak, mi az, amit mindig kérnek a médiatervbe és miért?

- Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszeripari ügyfelek továbbra is a TV-t tartják a legfontosabb és leghatékonyabb médiacsatornának. Ennek sok minden ellentmond a gyakorlatban, hiszen a TV kampány hatékonyságának mérése, így annak nagysága is igencsak kérdéses. Míg a TV reklámblokkjai remek alkalmak arra, hogy az ember kiszaladjon mosdóba vagy összedobjon egy szendvicset, addig az online hirdetésekkel nincs ilyen probléma. Sőt, egyre több adatunk van a felhasználókról, melyek segítségével sokkal pontosabban tudjuk targetálni a hirdetéseket, és akkor a digitális csatornák költséghatékonyságáról még nem is beszéltem.

- Hogy látod, inkább a nőkre, vagy inkább a férfiakra céloz az élelmiszeripar?

- Ez sokmindentől függ – a terméktől, a kampány céljától és a büdzsétől is -, de alapesetben természetesen a fizetőképes keresletre, vagyis főleg az AB státuszú főbevásárlók a fontosak. A főbevásárló az, aki dönt a vásárlásról, így aztán élelmiszerek, FMCG termékek esetén inkább nőkre, míg műszaki termékek, autók tekintetében inkább férfiakra céloznak.

Hogy azért az élelmiszer szektorból is hozzak példát férfi célcsoportra, a Valentin napi vagy Nőnapi kampányok esetén főleg a férfiakat célozzuk, miközben maga a termék, mondjuk valamilyen édesség, amúgy inkább női attribútumokkal jellemezhető.

- Milyen típusú online platformok szerepelnek minden esetben a médiatervekben? Tudsz említeni néhány példát?

- Ez szintén többváltozós, nincs bevált recept. Ha fontos a látvány az adott kommunikációban, mert image-et szeretnénk építeni, esetleg szórakoztatni akarunk vagy egy nyereményjátékot szeretnénk népszerűsíteni, akkor a display alapvető fontosságú, hiszen ebben a kategóriában vannak a leglátványosabb megoldások – akár egy szponzoráció vagy bármilyen extra megoldás, videós megjelenés.
Ha elsősorban az értékesítés növelése van a kampány fókuszában, akkor a pontosan targetált, egyszerű megoldásokat részesítjük előnyben, ilyenek a szöveges linkek például a Google kereső vagy tartalmi hálózatán.

- Mi a helyzet a Facebookkal?

- A Facebook két kategóriában merülhet fel: egyrészt mint a márka vagy a brand közösségi aktivitásának színtere - rajongói bázis építésekor, illetve a felhasználók hosszú távú bevonásával a márkahűség erősítésekor, másrészt mint egyszerű hirdetési felület pontos célzási lehetőségekkel.

- Hogyan látod, mégis milyen csatornákat részesítenek előnyben a szektor képviselői legtöbb esetben?

- Ha csak az élelmiszer szektort nézzük, gyakoribbak a látványos displaymegjelenések és inkább csak kiegészítő elemként szerepelnek a Google, Facebook hirdetések vagy akár a Youtube. A Google ezekben a kampányokban többnyire arra hivatott, hogy a TV és az egyéb csatornák által keltett és Google keresésekben lecsapódó érdeklődést becsatornázza az online felületre.

Végezetül azért azt is fontos tisztázni, hogy az említett csatornák már nem választhatóak külön olyan egyszerűen, mint korábban, hiszen display hirdetési megoldás létezik már a Google rendszerében is (Google Display Network), és már a Facebook-on is van ilyenre lehetőség.

- Volt esetleg izgalmas, emlékezetes élelmiszeripari kampányod a tavalyi évben?

- A legizgalmasabb a Ferrero Pocket Coffee kampánya volt számomra, amely interaktív bannerekkel futott desktop és mobil felületeken egyaránt. Az  elemzéskor az derült ki, hogy a 3 féle játékos memóriajáték - melyeket a termékhez köthető éberséggel hoztunk összefüggésbe - nagyon megmozgatta a usereket, rendkívül sikeres kampány volt. Sokkal jobban szeretem azokat a kampányokat, ahol bevonódást, hosszabb távú kötődést szeretnénk elérni, mint azokat, ahol csak a pillanatnyi eladásnövelés a fontos.